A rehabilitációs környezettervező szakmérnökök a mérnöki alapdiploma megszerzését követően 4 féléves egyetemi szakmérnöki képzés sikeres elvégzését követően praktizálhatnak az akadálymentesítés terén.
Szakmánk speciálisan az épített környezet egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésére korlátozódik, legyen az kül- vagy beltér.
Tanulmányaink során minden fogyatékossági csoport igényei kielégítésének építészeti és belsőépítészeti megoldásaival megismerkedtünk, ezeket munkánk során intenzíven használjuk.
Kamarai tagságunk nincs, a hasonló végzettségű szakmérnököket és szakembereket a REKORE Egyesület (Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesülete) tömöríti magába. A REKORE Egyesület vállal részvételt pályázatok és akadálymentesítési szakértések során, tagjainak kerekesztal megbeszéléseire meghívott vendégeivel, szakembereivel folyamatos szakmai fejlődést biztosít az akadálymentesítés terén.
Munkám során – ahogy a technológia fejlődik – folyamatos tanulásra, fejlődésre van szükség, minél többféle helyzettel és fogyatékossággal élő emberrel találkozom, a rehabilitációs környezettervező szemléletem úgy fejlődik, változik.
Ahhoz, hogy valaki rehabilitációs környezettervező szakmérnökként sikeresen és szakmailag korrektül végezze munkáját, elengedhetetlenül fontos a folyamatos kapcsolattartás a fogyatékos érdekvédelmi képviseletekkel, általuk lehet mélyrehatóbban megismerni az adott fogyatékossági csoport igényeit, megismerve a csoporton belüli különbözőségeket is.
Sikereim között tartom számon, hogy az akadálymentesség szükségességében kétkedőket a vonatkozó példákkal megértőbbé, elfogadóbbá tudom tenni. Véleményem szerint a társadalom nyitottságának és befogadásának erősítése van olyan fontos, mint maguk az épületek akadálymentesítése.
