Mi az akadálymentes nyílásméret?
Előírás, hogy az akadálymentes nyílásnak legalább 90 cm szabad szélességet és 195 cm szabad nyílásmagasságot kell biztosítania, kétszárnyú ajtók esetében csak az elsődlegesen nyíló szárnnyal is.
A szabad nyílásszélességet egyszárnyú ajtó esetén a kilincs felőli tok belső éle és a 90°-ban nyitott ajtószárny belső éle / pánt felőli tok belső éle (a kisebbiket figyelembe véve) között mérjük.
Kétszárnyú ajtóknál a másodlagos szárny falca belső élétől határozandó meg a szabad nyílásméret az elsődleges nyíló szárny 90°-ban nyitott belső éle / pántjához eső tok belső élétől mérve, a kisebbik méretet figyelembe véve.
Egyszárnyú ajtók
Egyszárnyú ajtók esetében kulcsfontosságú a tervezéskor tudni, hogy normál fa tokos, vagy keskeny, acél / fa tokú nyílászáró kerül-e majd a nyílásba. Tervezéskor ugyanis a névleges méret kerül megadásra, ami nem a tok belső méreteit, hanem a kőműves munkához a falnyílás méreteit adja meg. Azonban a tok vastagsága kihatással van a szabad nyílásméretre, ezért javasolt, hogy már az építési engedélyezési terven kerüljön feltüntetésre a tok típusa.
Toktípustól függően az alábbi névleges szélességek megfelelőek:
- Normál fa tok esetében – tokvastagság ~7,5 cm – legalább 105 cm-es, de javasoltan inkább 110 cm névleges szélességű egyszárnyú ajtót alkalmazzunk.
- Vékony fa / acél tok esetében – tokvastagság ~3 cm – elegendő 100 cm névleges szélességű ajtót tervezni és kivitelezni az akadálymentes szélesség elérésének érdekében.
Nem minden esetben jobb, ha az ajtó szélessége a „biztonság kedvéért” meghaladja a minimális szélességi méretet, mivel előfordulhat a bútorozás, vagy a folyosó szűkössége miatt, hogy pont a szélesebb ajtóválasztás akadályozza meg a kilincs akadálymentes kezelhetőségét.
Kétszárnyú ajtók
Gyakori hiba a tervezés és a kivitelezés során, hogy az akadálymentes útvonalba eső kétszárnyú ajtóról azt gondolják, hogy akadálymentes pl. 150 cm szélességnél, akár szimmetrikus szárnykialakításnál is. Azonban fontos arra felhívni a figyelmet, hogy az akadálymentes kétszárnyú ajtónak manuális működtetés esetén csak az elsődleges egy szárny nyitásával is biztosítania kell a legalább 90 cm-es szabad nyílásszélességet. Ezért a 2,00 m-nél keskenyebb kétszárnyú ajtókat aszimmetrikus szárnnyal kell tervezni és kivitelezni.
Kilincs kezelhetősége
Előfordulhat – különösen meglévő épületek akadálymentesítésekor -, hogy a kilincs megközelítéséhez nincs meg a jogszabályban előírt szükséges hely (ld.: alább OTÉK 62. § (6)). Ekkor legjobb, ha új épület esetében a környezetet alakítjuk úgy még a tervezés során, hogy a hozzáférés biztosítható legyen, vagy az ajtót toljuk odébb.
- Indokolt esetben, és legfőképp meglévő épületek átalakításakor egyéb megoldáshoz kell folyamodni. Gyakran előfordul – különösen műemlékileg védett épületek esetében -, hogy a homlokzati nyílászáró kicserélésére nincs lehetőség. Ilyen esetekben az ajtószárny – keskeny kétszárnyú ajtók esetében mindkét ajtószárny – automatikus mozgatása szükséges.
- Belső ajtóknál alkalmazhatunk impulzusnyitású elektromos zárfogadót, mely zárfogadó biztosítja, hogy az ajtólapot a kilincs használata nélkül belökhessük / kihúzhassuk. Ehhez a problémás oldal felől ajtókihúzó / ajtóbehúzó kapaszkodó felszerelése szükséges. Az impulzusnyitású elektromos zárfogadó akadálymentes nyomógombbal működtethető legyen, a nyomógomb funkcióját jelző felirattal ellátva. Az impulzus nyitású elektromos zárfogadó működése: a nyomógomb megnyomását követően a zárfogadó elfordul, szabadon mozgathatóvá téve az ajtólapot. A nyitás fennáll időkorlát nélkül egészen addig, míg valaki ki nem nyitja az ajtólapot, és az be nem csukódik. Az időkorlát feloldása azért szükséges, mert a kerekesszékesek átlagos haladási sebessége 0,5 m/s, így biztosan a lassabban közlekedők számára is használható megoldást teremtünk.
- A legegyszerűbb működési forma a görgős zárnyelv alkalmazása, melyhez egyáltalán nem szükséges kilincset létesíteni, az ajtót fogantyúkkal működteti minden felhasználó.
Jogszabályi hivatkozások:
A 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet – az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) című jogszabály 2012. áprilisi állása szerint:
„61. § (4) Akadálymentes közlekedés céljára új épületek esetében a küszöb legfeljebb 20 mm magas és lekerekített lehet. Meglévő közhasználatú épületek esetében az ennél magasabb küszöböt lejtős kialakítással kell ellátni.”
„62. § (6) Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen.
(10) Akadálymentes használatra könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva.
(11) (…) A sérülésveszély elkerülése érdekében a nagy üvegezett felületeket, üvegajtókat 1,00–1,50 m magas sávban érzékelhető jelöléssel kell ellátni.”
