akadálymentes tervezés és szaktanácsadás
Akadálymentesítés Forródrót: 06-20-341-4384- Hívjon bizalommal!
Irodánk jelenleg teljes lekötöttséggel működik!
Új feladatot jelenleg nem tudunk vállalni!

Amint újra lesz kapacitásunk, azt weblapunkon ismét jelezni fogjuk!

Akadálymentes környezet kialakítása

Miért szükséges akadálymentes környezet kialakítása?

A KSH adatai szerint Magyarországon 2001-ben 577 ezer fogyatékos személy élt, ami a teljes népesség 5,7%-át jelen-tette. Az előző, 1990. évi népszámlálás adataihoz képest a fogyatékos személyek száma és aránya emelkedett (1990-ben 3,5% volt), ami összefügghet egyrészt azzal, hogy a fogyatékos emberek közül többen felvállalták a fogyatékosságukat, másrészt, hogy többen felismerték egészségi állapotuk fogyatékossággal kapcsolatos jellegét.

Sokan azt is mondhatnák erre, hogy a teljes népességhez képest elenyésző a fogyatékossággal élők száma. Azonban akadálymentesítéskor nem csak a tartós fogyatékosságban élők számára alakítunk ki élhető és biztonságosan önállóan használható környezetet, hanem az időszakosan megváltozott képességű személyek számára is. A fogyatékossággal élőkön kívül tehát az akadálymentesítés könnyebben használhatóvá teszi a környezetet a bottal / mankóval közlekedőknek, az időseknek (a 70 éven felülieknek már több mint kétharmada minősítette magát egészségi állapota miatt korlátozottnak), a babakocsit toló anyukáknak, de a csomagjukat cipelőknek is. Így – ugyan az ép emberek gyakran észre sem veszik -, de az akadálymentes épített környezet bizonyos életkorban vagy családi állapotban, illetve balesetet követően szinte minden embert kedvezően érint.

A KSH tájékoztatása szerint az unió közös társadalomstatisztikai adatgyűjtésében szerepel az a kérdés, hogy van-e olyan betegsége, fogyatékossága, amely mindennapos tevékenységében tartósan korlátozza a megkérdezettet. A válaszokban a felnőtt, 16 éves és idősebb népesség közel 30%-a számolt be valamilyen mértékű korlátozottságról. Ugye ez a hányad már jelentős, csaknem a társadalom egyharmadát érinti! Így a „Design for All” (tervezés mindenkinek) elve alapján nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezet tervezésekor a társadalom e hányadának igényeit sem.

A fizikai akadálymentesítés elemeit a legtöbben már ismerik és jogszabályok által előírtan helyesen alkalmazzák és tervezik, ezek például: akadálymentes parkoló, rámpa, felvonó, vizes helyiségek és az akadálymentes külső- és belső közlekedés biztosítása.

Azonban nemcsak a mozgásszervi fogyatékosokra kell gondolnunk, amikor az épületeinket, környezetünket tervezzük. Ugyan a mozgásszervi fogyatékosok alkotják a fogyatékossággal élők legnépesebb csoportját, kb. 65%-át, de figyelemmel kell lenni a többi fogyatékossággal élő csoport igényeire is. Második legnépesebb csoport a fogyatékossággal élők között a látásszervi fogyatékos személy, akik e csoport 25%-át teszik ki. A vakok és gyengénlátók közlekedését és tájékozódását elsősorban megfelelő térszervezési és belsőépítészeti elemekkel tudjuk segíteni. Tervezéskor mindig gondolni kell arra, hogy a vak ember a fehérbottal kb. 90 cm szélességben közvetlenül a talaj felett pásztáz, tehát az ott elhelyezett tárgyakat érzékeli. A látássérültek kis látásmaradvánnyal rendelkeznek, de a kontrasztokat képesek érzékelni, ezért számukra a tájékozódáshoz a színek és tónusok jelentenek információt a térben.

A mozgásszervi és látásszervi fogyatékosokon kívül akadálymentesíteni szükséges a környezetet a hallássérültek, az értelmi képességükben korlátozottak, valamint az autisták számára is, az ő kisebb népességük ellenére.

Jogszabályi hivatkozások:

A 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet – az országos településrendezési és építési követelményekről című jogszabály (OTÉK) 2012. áprilisi állapota szerint:

31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg (…) az akadálymentességi követelményeknek (…).

50. § (1) (…) A rendeltetési célnak megfelelő építési követelményeket és az akadálymentes használatot biztosító építményrészeket tervezési programban kell meghatározni. A közhasználatú építmények akadálymentesen használható részeit a rendeltetésük szerinti közszolgáltatók által meghatározott adatok alapján kell megvalósítani.

104. § (1) (…) Az akadálymentes használatra alkalmas önálló rendeltetési egységhez akadálymentes megközelíthetőséget kell biztosítani.

(9) Akadálymentes használat céljára az építményt, építményrészt, önálló rendeltetési egységet, teret, helyiséget úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az a fogyatékos személyek számára is a rendeltetésüknek megfelelően használható legyen. Ennek megfelelően kell kialakítani az építmény megközelítését, főbejáratát, vagy legalább egy bejáratát, közlekedőit, a használt terek méreteit, részletmegoldásait, a beépített szerkezeteket és a berendezési, felszerelési tárgyakat. Akadálymentes használhatósághoz olyan jelző-információs rendszert kell biztosítani, amely a mozgáskorlátozott, a látás- és a halláskárosodott személyeket segíti az építmények használatában.

(10) Az új közhasználatú építmények, építményrészek mindenki által használható részeit akadálymentesen kell megvalósítani.

(11) A (10) bekezdés szerinti építményrészeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az építmény tervezett rendeltetésének megfelelő közszolgáltatás fizikailag mindenki számára elérhető legyen.

(12) A fogyatékos személyek elsődleges használatára szolgáló épületet, épületrészt, önálló rendeltetési egységet, helyiséget minden részletében az akadálymentes használat lehetőségét biztosító módon kell megvalósítani.”

Akadálymentesítés árajánlatkérésért és információkért, kérjük
keressen bennünket elérhetőségeinken!
Kapcsolat

akadálymentesítés kapcsolat

Photostream

"Anyone Seen Tom Cruise" - akadálymentesítés
Canal Reflections - akadálymentesítés
Westminster Abbey - akadálymentesítés
Bridge of Sighs, Oxford, UK - akadálymentesítés
Melbourne, Australia - akadálymentesítés
Christchurch, Oxford, UK - akadálymentesítés

Megosztás