Nagyon fontos szempont az épület és a kültér használhatóvá tétele az érzékszervi fogyatékos emberek számára is, akiknek környezethasználati igényeit elsősorban nem építészeti eszközökkel, hanem belsőépítészeti megoldásokkal, egyértelmű tájékoztató-irányító rendszerrel, valamint különböző technikai segédeszközök alkalmazásával lehet és kell kielégíteni.
A Fogyatékossági Tudásbázis keretein belül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara jegyzetet adott ki Kommunikációs és információs technológiák és fogyatékosságügy (Budapest, 2009) címmel, melyet itt olvashat.
Infokommunikációs akadálymentesítés hallássérültek részére
A hallássérültek csoportjába a siketek és a nagyothallók tartoznak. Ezek az emberek az információhoz jutásban kerülnek hátrányos helyzetbe jól halló társaikhoz képest; a kommunikáció input csatornája korlátozott.
A siketek egy része beszédfogyatékossággal él – beszéde nem, vagy csak nehezen érthető – tehát a kommunikáció nem csak egyik, de mindkét csatornája gátolt. A siketek nagy része egymás közötti kapcsolatteremtéshez nem a beszélt hangokat használja, hanem a jelnyelvet beszéli. A jelnyelv sajátja, hogy a világ egyes táján más és más jelelést használnak, sőt, csak Magyarországon belül is több tájszólásban beszélnek jelnyelvet. Nehezíti az egymás közötti kommunikációt az is, hogy a jelnyelv nagyon képlékeny, az egymással egy csoportot képező személyek saját jeleket is kitalálhatnak és használhatnak, melyet másik jelnyelvi csoportból érkező személy nem ért.
Ezért a hallássérültek kommunikációjának akadálymentesítésekor több tényezőt kell figyelembe venni:
- A hallókészüléket használó hallássérültek számára indukciós hurokerősítő készüléket biztosíthatunk az akadálymentesítés során, mely lehet egyéni és csoportos eszköz. Egyéni készüléket / eszközt akkor érdemes alkalmazni, ha négyszemközti vagy kiscsoportos beszélgetés folyik, és csak az egyik résztvevő hallássérült. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) állásfoglalást adott ki a mobil / hordozható indukciós hurokerősítő készülékekkel kapcsolatban, melyet itt olvashat. Több hallókészüléket viselő személy együttes jelenléte esetén terembe, vagy a terem egy részébe épített indukciós hurokerősítő készülék használata gazdaságosabb. Terembe épített indukciós hurokerősítő rendszer alkalmazására pl. lelátó, díszterem, tárgyaló, stb. helyiségekben van szükség. Mind a hordozható, mind a telepített indukciós hurokerősítő meglétét a nagy információs táblán és a helyiség funkciójelző tábláján jelölni szükséges. Lelátónál, ha nem a teljes terület kerül lefedésre indukciós hurokerősítő rendszerrel, akkor információs táblánál és a jegyeladásnál a használókat a hallássérültek számára akadálymentesített ülőhelyek elhelyezkedéséről tájékoztatni szükséges.
- Minden hangos tájékoztató és vészjelző rendszert olvasható és látható formában is szükséges jelezni, különösen az önálló használatú helyiségekben.
- A jelnyelvet használók számára jeltolmács biztosítása szükséges az akadálymentesítés során a kommunikációhoz. Közeljövőben tervezik interneten keresztül igénybe vehető jeltolmács szolgálat bevezetését, amivel biztosított lesz, hogy a jeltolmács személyes jelenléte nélkül is tudjon kommunikálni a jelnyelvet használó ügyfél és az azt nem értő ügyintéző. Tervezett működése:
- Ügyfél közlései:
- az ügyfél jeleli mondandóját a jeltolmács felé, melyet az internetes jeltolmács az ügyfélnél elhelyezett webkamerán keresztül lát
- ezt követően a jeltolmács a jelelt mondandót mikrofonba mondja, melyet az ügyintéző az ügyfélszolgálaton elhelyezett hangfalon / fülhallgatón keresztül hall
- Ügyintéző közlései:
- ügyintéző a mikrofonba beszél, melyet a jeltolmács a hangfalán / fejhallgatóján keresztül hall
- a beszédet lejeleli a jeltolmács a nála lévő webkamerába, melyet az ügyfél láthat az ügyféltérben elhelyezett monitoron
Információs tábla
Az épületen belül a szélfogó(k)ban, vagy a bejárat közelében tapintható információt is tartalmazó információs és / vagy irányjelző tábla kerüljön elhelyezésre.
Az épületen belül is, minden akadálymentesítéssel érintett területen az ajtók mellett, a kilincs felőli oldalon, a falon a helyiség számát és funkcióját jelölő funkciójelző táblákat kell kihelyezni, megfelelő méretű feliratokkal ellátva (betűméret [cm] = a tábla és a személy szeme közötti távolság méterben kifejezett értékének másfélszerese).
A táblák az 1,20-1,60 m közötti általános szemmagasságba kerüljenek, és – akadálymentes útvonalba eső ajtók esetében – Braille-feliratokkal is el legyenek látva, kültérben időjárásálló, mindenhol kontrasztos, csillogás-mentes kivitelben készüljenek. A táblák kontrasztaránya minimum 70%-os kell legyen.
A képi információk megkönnyítik a tájékozódást, ezért a feliratok mellett piktogramok is alkalmazhatók. A piktogramot befogadó terület minimum 10*10 cm-e, míg magas a piktogram minimum 7*7 cm-es legyen.
Infokommunikációs akadálymentesítés látássérültek részére
A látássérült használók miatt fontos szempont, hogy a berendezési tárgyak ne képezzenek közlekedési akadályt. A tájékozódást segíti az ajtótokok és ajtólapok kontrasztos színezése, a helyesen alkalmazott piktogramok kihelyezése.
Nagyon fontos, hogy a fej beütésére veszélyes helyek (pl.: lépcsők alatti, 2,20 m-nél alacsonyabb helyek) a burkolat síkjában is jelzettek legyenek a látássérültek számára, elkerülve az aláfutást. Még jobb, ha valamilyen fixen telepített berendezési tárggyal gátoljuk meg, hogy a látássérült a veszélyes hely alá besétáljon.
