akadálymentes tervezés és szaktanácsadás
Irodánk jelenleg teljes lekötöttséggel működik!
Új feladatot jelenleg nem tudunk vállalni!

Amint újra lesz kapacitásunk, azt weblapunkon ismét jelezni fogjuk!

Akadálymentesítés:
épületen belüli akadálymentes közlekedés

Az épületen belüli akadálymentesítés lényege, hogy az akadálymentesen is használható helyiségekhez biztosítsuk az akadálymentes útvonalat minden fogyatékossági csoport részére, ideértve a mozgásukban, az értelmi képességeikben, a látásukban és hallásukban korlátozottakat, valamint az autistákat is.

A közlekedők akadálymentes tervezésekor a folyosók fizikai méretein túl figyelni kell az akadálymentes útvonalba eső nyílászárók megfelelőségére, valamint az információhoz juttatásra is.

A szükséges információkat megfelelő információs-, irányjelző és funkciójelző táblák elhelyezésével tudjuk is biztosítani, de jó információt nyújthat egy nagyobb épületben, ha az egyes épületszárnyak vagy szintek különböző színekkel burkoltak (padló- és falburkolat).

Nem gondolnánk, de az épület akadálymentesítési tervezéséhez hozzátartozik az is, hogy a helyiségkapcsolatokat minél átláthatóbbá tervezzük, az egyes funkciók a lehető legegyszerűbben, leggyorsabban elérhetőek legyenek.

Jogszabályi hivatkozások:

A 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet – az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) című jogszabály 2012. áprilisi állása szerint:

96. § (2) Bejáratként kizárólag forgó-, billenő-, tolóajtó – az automatikus üzemű és veszély esetén kézzel is megnyitható tolóajtó kivételével – nem alkalmazható

a) akadálymentes használhatóság követelménye esetén,

b) egészségi állapotuk vagy koruk miatt mozgásukban korlátozott személyek (pl. a 6 éven aluliak, az időskorúak, a betegek stb.) használatára is szolgáló helyiségekben,

c) a tömegtartózkodás céljára szolgáló épületekben, önálló rendeltetési egységekben, akkor, ha az ilyen nyílászáróval ellátott helyiségekből a kiürítés más módon nem lehetséges,

d) kereskedelmi célú önálló rendeltetési egység vásárlóinak útvonalán.

(3) A szélfogó mélysége a benyíló ajtószárny(ak) méreténél (…) akadálymentes közlekedésre is alkalmas esetben legalább 1,25 m-rel nagyobb legyen.

(4) Akadálymentes közlekedésre alkalmas szélfogó legkisebb szabad területe 1,50 X 1,50 m-nél kisebb nem lehet.

97. § (2) Az akadálymentes közlekedésre tervezett folyosó szabad szélessége legalább 1,20 m legyen. Az 1,20 m-es szabad szélesség esetén belátható távolságokban kitérő helyeket kell biztosítani. Rendszeres kétirányú kerekesszékes forgalom esetében 1,80 m-es szabad szélességet kell biztosítani.”