akadálymentes tervezés és szaktanácsadás
Akadálymentesítés Forródrót: 06-20-341-4384- Hívjon bizalommal!
Irodánk jelenleg teljes lekötöttséggel működik!
Új feladatot jelenleg nem tudunk vállalni!

Amint újra lesz kapacitásunk, azt weblapunkon ismét jelezni fogjuk!

Akadálymentesítési segédlet

Az akadálymentesítésre vonatkozó jogszabályokon kívül a tervezők, kivitelezők és pályázók munkáját magyarázó ábrákkal ellátott tervezési segédletek segítik.

Az Európai Uniós pályázatokhoz mellékelt Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez – Komplex akadálymentesítés című segédlet minden pályázó számára kötelezően betartandó előírásokat tartalmaz.

Néhány fontosabb, átfogó magyarázat az akadálymentesítésről:

„Az épületeket és környezetüket hosszabb időtartamra, legalább 60-80 évre építjük, valamint a komplex felújítási programok során is hosszabbtávú fejlesztési célokat tűzünk ki, minimálisan 10-15 éves megtérüléssel számolunk. Éppen ezért az épületeket és környezetüket a jelenlegi vagy a jövőbeli használók változatos, illetve folyamatosan változó szükségleteinek, igényeinek figyelembevételével akadálymentesen kell megtervezni és megépíteni, illetve felújítani. A közösségi épületek kialakításánál továbbá az épületben elérhető szolgáltatásokat igénybe vevő látogatók képességeinek sokszínűségét is figyelembe kell vennünk.

egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele – az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.

Ha a fenti definíciót közelebbről szemügyre vesszük, akkor először is a közszolgáltatás és a középület fogalma közötti lényeges eltérést kell világosan látnunk. A közszolgáltatás az esetek túlnyomó többségében feltételezi a középületet is (ahol tehát a közszolgáltatást nyújtják), de annál tágabb, több jellemzővel bíró fogalom. A közszolgáltatás ugyanis információkból áll és az emberek közötti kommunikációt is szükségessé teszi. Így tehát ha a közszolgáltatást kell egyenlő eséllyel hozzáférhetővé tenni, akkor az magában foglalja az épület akadálymentességén túl, az információkhoz való hozzáférést és kommunikáció lehetőségét is. Ebből persze az is következik, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtésének feladata nem teljesíthető kizárólag az építészmérnök, a rehabilitációs környezettervező szakemberek bevonásával. Szükség van más szakmák képviselőire is.

A törvényes kötelezettség tehát az, hogy a közszolgáltatást, annak az épületből, az információkból és a kommunikációból álló elemeit a fogyatékos emberek eltérő szükségletei alapján különböző megoldásokkal hozzáférhető tegyük.

Az akadálymentesség az épített környezet alapvető tulajdonsága kell hogy legyen. Ez teszi lehetővé, hogy az emberek részt vegyenek azokban a társadalmi és gazdasági tevékenységekben, amelyek befogadására az épített környezet létesült.

Az 1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2.§-a alapján az épített környezet akkor akadálymentes, “ha annak kényelmes, biztonságos és önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy ember csoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

Az épített környezethez, valamint az abban elérhető, megvalósuló szolgáltatásokhoz való teljes értékű hozzáférés és használhatóság különböző akadályokba, problémákba ütközhet.

Az épületekkel, valamint az azokban található szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő akadályok lehetnek építészeti akadályok, a horizontális és vertikális közlekedés akadályai, térbeli akadályok, ergonómiai akadályok, antropometriai akadályok illetve érzékelési és kommunikációs akadályok.

Ezek az akadályok leginkább a lakosság körülbelül 10%-át kitevő, állandó fogyatékossággal élő személyek lakhatását, kereső tevékenységét, közlekedését, szolgáltatásokhoz illetve információhoz való hozzáférését nehezítik, vagy meggátolják. Ugyanakkor a társadalom mintegy 40%-át kitevő, alacsonyabb illetve csökkent mozgásszervi és érzékszervi képességgel rendelkezők – gyermekek, idősek, kisgyermekkel közlekedő szülők – számára is akadályt jelentenek.

Az egyetemes tervezés eszméje az a preventív gondolkodásmód, tervezési stratégia, amely már a tervezés folyamatának az elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét. E tervezési stratégia gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot.

Jelen esetben a “termékek” megnevezés a legkülönbözőbb használati tárgyakon, eszközökön túl valamennyi, az ember által formált környezetre, épületekre, szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik.

Az egyetemes tervezés tehát “nem más, mint az a tervezési mód, amely az emberi különbözőségekből indul ki mind szociális, mind esélyegyenlőségi szempontok figyelembe-vételével“. A fő cél az, hogy egy termékkel szolgáljuk ki a használók különböző, időben, szituációban változó igényeit, szükségleteit.”

Fenti segédleten kívül a pályázatoknál nem kötelezően betartandó, de bővebb, magyarázatokkal jobban kiegészített segédletet 2007-ben az ÖTM Szakállamtitkárság megbízásából írták, címe: Tervezési Segédlet az akadálymentes épített környezet megvalósításához. Sok témában átfogóbb képet mutat a korábban említett segédletnél, akit bővebben érdekel az akadálymentesítés témája, hasznos olvasmány, ajánlom. Olvasásánál azonban figyelembe kell venni, hogy több év eltelt már e segédlet megjelenése óta, tehát könnyel előfordulhat, hogy bizonyos előírások frissültek / módosultak.

Fontosnak tartom megjegyezni itt, hogy az akadálymentesítésről és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításáról több jogszabály rendelkezik, valamint szabványokban is találhatunk akadálymentesítést szabályozó előírásokat. A fent említett két segédlet is több éves múltra tekint vissza. Könnyen előfordulhat, hogy az adott előírások között eltérő, vagy akár ellentmondásos előírásokat találunk az akadálymentesítésre vonatkozóan, ilyenkor mindig az előírás hatályosságát kell vizsgálni elsősorban, valamint az előírások közötti hierarchiát. A jogszabályban szereplő előírás – amennyiben különbözik – mindig felülírja a szabványban vagy a segédletben foglaltakat; ugyanígy a szabványban foglalt erősebb előírás, mint a segédletben szereplő.

Mindazonáltal elmondható, hogy a pályázatok akadálymentesítése során a pályázat kiírója az OTÉK és a „Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez – Komplex akadálymentesítés” című segédletben foglaltakat vizsgálja, tehát lehetőség szerint ilyen esetben a kötelezően előírt Segédletben foglaltaknak is feleljen meg az akadálymentesítés.

Fentieken kívül nagyon fontos megjegyezni, hogy a hivatkozott Segédletek nem nyújtanak minden egyes esetre és minden épülettípusra megoldást, csupán általános érvényűek, bizonyos közszolgáltatás esetében – pl.: kórházakban – szükség van a segédletekben foglaltakhoz képest szigorúbb akadálymentesítési feltételek megteremtésére is!

Az egészségügyi intézményekben a fogyatékossággal élő személyek jogairól és lehetőségeiről a Fogyatékos EMBEREK az egészségügyben című kiadvány foglalkozik behatóbban.

Akadálymentesítés árajánlatkérésért és információkért, kérjük
keressen bennünket elérhetőségeinken!
Kapcsolat

akadálymentesítés kapcsolat

Photostream

"Anyone Seen Tom Cruise" - akadálymentesítés
Canal Reflections - akadálymentesítés
Westminster Abbey - akadálymentesítés
Bridge of Sighs, Oxford, UK - akadálymentesítés
Melbourne, Australia - akadálymentesítés
Christchurch, Oxford, UK - akadálymentesítés

Megosztás