Paradoxonnak tűnhet ez a kifejezés, mégis akadálymentesség szempontjából nem mindegy, milyen lépcsőt alakítunk ki.
Nem minden fogyatékossági csoport használja szívesebben a rámpát / felvonót, mint a lépcsőt. Kik lehetnek azok, akik szívesebben lépcsőznek?:
- A klausztrofóbiában szenvedők a lépcsőt előnyben részesítik a lifttel szemben a magasságok leküzdésére. Számukra előnyös lehet, ha a felvonó legalább egyik, tér felé eső oldala üvegezett, így a bezártság-érzet csökkenhet.
- A bottal vagy mankóval közlekedők – ugyan ideiglenesen vagy véglegesen mozgáskorlátozottak – is szívesebben használják a lépcsőt, mivel a rámpa ferde felületén a bot vége megcsúszhat, balesetet / elcsúszást okozva.
- Fentieken kívül előfordulhat, hogy a felvonó nem üzemel, pl.: műszaki meghibásodás, áramszünet, vagy – ami még rosszabb – veszély / tűz esetén, viszont az embereknek ettől függetlenül biztosítani szükséges az önálló és biztonságos, valamint kényelmes közlekedést.
Ezen esetekre kell az új lépcsőket teljes körűen akadálymentesre tervezni, valamint a meglévő épületekben lévő meglévő lépcsőket a lehető legnagyobb mértékben akadálymentessé tenni.
A lépcsők homloklapjának alkalmazása, valamint az orr nélküli kialakítás (akadálymentesítés) azoknak a felhasználóknak fontos, akik járási nehézségekkel küzdenek, pl.: húzzák egyik vagy mindkét lábukat. Homloklap nélküli és orros kialakítású lépcsők esetében a lábfej elakadna, és lehetetlenné válna a magasság leküzdése.
Jogszabályi hivatkozások:
A 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet – az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) című jogszabály 2012. áprilisi állása szerint:
„64. § (4) (…) Akadálymentes használatra szolgáló új építményben azonos belépő szélességű fokokat tartalmazó egyenes lépcsőkart kell alkalmazni, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.
(5) Közterületen, építmény kiürítési útvonalán – a járda és az előlépcső kivételével – a lépcső könnyen észlelhető figyelmeztetés hiányában három fellépésnél kevesebbet nem tartalmazhat.
(6) A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad kar(…)szélesség azonban nem lehet kevesebb (…) akadálymentes használathoz 1,20 m-nél.
65. § (2) A lépcsőfok magassága (m) (…) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet.
(4) (…) Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal jelezni kell. Három vagy kevesebb fokú lépcső esetében minden fokot feltűnő módon jelezni kell.
67. § (1) A kiürítés céljára figyelembe vett lépcső pihenőjének kisebbik alaprajzi szabad mérete – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a lépcsőkar szabad szélességénél kevesebb nem lehet. Ezt a szabad méretet más rendeltetés (pl. keresztező közlekedés) nem zavarhatja, illetőleg benyíló nyílószárny, beálló berendezés nem csökkentheti.
68. § (1) Az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületű gyalogos közlekedés céljára szolgáló lépcsőt (…) fogódzkodóval kell megvalósítani. Azt a lépcsőt, (…) amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél
a) 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzókon felül megfelelő méretű lecsúszás elleni védőperemmel,
b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal
kell megvalósítani.
(2) A lépcsőkar legalább egyik – a 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét – oldalát fogódzásra alkalmas módon kell megvalósítani. A lépcső (…) kezdetén és a végén a kapaszkodók 0,30 m-rel nyúljanak túl. A kapaszkodó 4,5–5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű markolattal rendelkezzen. A markolat faltól való távolsága 4,5 cm legyen. A korlát markolatán a kéz legyen végigcsúsztatható és a környezethez képest színe kontrasztos legyen.”
